Adam törvénye

Amit a rendszer látott

A Raine-per keresetének egyik legzavaróbb részlete viszont nem az, amit a ChatGPT-4o modell mondott. Inkább az, amit látott, tapasztalt, és ennek ellenére nem tett meg. A beadvány szerint a rendszer felismerte az üzenetek kockázatát, de a beszélgetést mégis folytatta.

Az OpenAI nem ismerte el felelősségét. A hivatalos közleménye szerint azonban rendszerei „elmaradhattak a várttól", és biztonsági intézkedések fejlesztését ígérte. A per jelenleg a San Francisco-i bíróságon folyik, és még mindig korai szakaszban van. Nincs ítélet, nincs egyelőre egyezség sem. A következő tárgyalás 2026. szeptember 23-án várható.

Egy törvény, ami nevet kapott

2026 szeptember elején Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója aláírta az SB 1119-et. A törvény neve: Adam törvénye. A névadó Adam Raine, a lobbyzók a szülei, Matt és Maria Raine.

A törvény szerint a jövőben minden companion chatbot fejlesztőjének kötelessége lesz kockázatértékelést végezni minden új kiadás előtt.

Emellett életkor-ellenőrzést kell alkalmazniuk, szülői értesítési rendszert üzemeltetni, alkalmazáson belüli válságtámogatást biztosítani, és független biztonsági audit eredményeket benyújtani az állami főügyésznek. A rendelkezések 2027 júliusától élnek majd.

Ami a törvény tárgyi hatályával kapcsolatban meglepő lehet: nem csak companion appokra vonatkozik majd, ugyanis az SB 1119 olyan tágan definiálja ezeket, hogy pl. a ChatGPT, Claude, Gemini is mind beleesik, ha azt kiskorú használja.

Így ez lehet majd a mainstream AI-piac gyermekvédelmi szabálykönyve.

Egy különös szövetség

Általában a sorrend ez: tragédia, per, szabályozás. Ez az eset éppen azért érdekes, mert a szereplők váratlant léptek: az OpenAI beállt a törvény mögé. A szignálást megelőző órákban bejelentették, hogy támogatják az SB 1119-et. Az Anthropic szintén. A Pinterest vezérigazgatója, Bill Ready is csatlakozott, azzal a meglepő indoklással, hogy cége „tudatosan kerüli olyan AI-companion termékek építését, amelyek emberi kapcsolatot szimulálnak, vagy érzelmi függőséget alakítanak ki."

Ez a kialakult szövetség nem feltétlenül az együttérzés és egy nemes gesztus kifejezése. Az a cég, amelyik maga kéri a szabályozást, nemcsak a kereteket szabja meg — hatása lehet arra is, mi nem kerül majd szabályozás alá. A Gizmodo találó megjegyzése szerint ezek az „iparág által jóváhagyott AI-törvények."

A feszültség szemmel láthatóan a gyermekvédelem és az adatvédelem metszetében található. De nem minden esetben kerül felszínre. Érdekesség, hogy az ugyanaznap aláírt, az algoritmikus feedek és autoplay-funkciók tizenhat év alattiaknál való korlátozásáról szóló AB 1709-cel szemben tech-cégek és civil szervezetek, köztük az internetes polgári szabadságjogok egyik legismertebb nemzetközi szervezete az Electronic Frontier Foundation (EFF) is fellépett. Az EFF szerint az életkor-ellenőrzési kötelezettség arra kényszerítheti a platformokat, hogy érzékeny azonosító adatokat gyűjtsenek és tároljanak...

Nem egyedüli eset

Adam Raine esete sajnos nem az első, és a figyelem sem véletlenül irányult most erre a területre.

2026 elején a Google és a Character.AI elvi megegyezésre jutott négy államban — Florida, New York, Colorado és Texas — az ott élő családok által indított perekben. A vádak szerint a Character.AI chatbotja önsértésre buzdított, szexuálisan explicit tartalmakat küldött kiskorúaknak, és nem akadályozta meg az önsértéssel kapcsolatos párbeszédeket. Az egyezség összege nem nyilvános, a bírósági jóváhagyás még folyamatban van. Még a megegyezést megelőzően a Character.AI 2025 októberében elérhetetlenné tette a szolgáltatást a 18 év alattiak számára. Az önszabályozás és a jogi nyomás nehezen szétválasztható: ami önkéntesnek látszik, sokszor a várható ítélet árnyékában születik.

Van-e más út?

Magyarországon nincs companion-chatbot-specifikus szabályozás. Az EU AI Act 2026. augusztus 2-tól hatályos transzparencia-kötelezettségei általánosak — nem gyerekvédelem-specifikusak, és nem vonatkoznak a companion chatbotokra mint önálló kategóriára. Az Európai Parlament saját kutatóintézete (EP Think Tank) 2026 tavaszán elemzést adott ki a companion AI terjedéséről és kihívásairól — a dokumentum maga állapítja meg, hogy sem az AI Act, sem más uniós jogszabály nem nyújt célzott védelmet erre a területre —, de dedikált szabályozás nem született.

Nálunk a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2025-ös „Mesterséges intelligencia és gyermekjogok" útmutatója a legkidolgozottabb hazai anyag — de ez sem jogszabály (lásd a forrásjegyzékben).

Ami Kaliforniában törvénnyé vált, az ott sem az előrelátásból, hanem egy megtörtént tragédiából született. A kérdés még nyitott: kell-e egy hazai - vagy európai - Adam-eset, mire a célzottabb szabályozás megmozdul. Vagy van arra példa, hogy valahol ténylegesen a megelőzés jár elöl?